| Silverfang |
| Alakváltók |
| Black Saint |
| Get of Fenris |
Amikor nyílnak a szemek
Szenvedés, küszködés, harc Szánalom, gyûlölet, rideg valóság Küzdelem az ételért, s az életért A képért, amit mások felé mutatsz A tükörért, amivel méred magad Kegyetlenül tiporsz, zúzol össze álmokat Hogy a tieid mellett elrohanj Siess, lépj, tegyél magadért Védd magad, legyél harcra kész Ölj vérengzõn, ordíts, sikolts Hisz mindenki ellened, senki érted Le kell gyõznöd mindent Egytõl egyig, akár egyesével Ha többet, akkor sem adhatod fel Állnod kell, várni egy következõt Bárki jön le kell gyõznöd õt Õt is, és bárki mást Bárkit, ki veled szemben áll. Szemed vérben forog Életed romjain állsz És rájössz: ennek nincs vége De késõ, a harcnak soha nem lesz vége Jön a hajnal, jön a következõ Egy új nap, egy újabb véres folt A puszta kezed, vagy az eszed, ami volt Nem mentett meg, és te térdre esel A gyõzelem másé, a gerinced törted el Szétzúzta idõ és a harc Most már lélek nélkül kutatsz Nem a gyõzelem érdekel Csak hogy mások se gyõzhessenek Ne nevethessenek sírodon Rajtad fetrengõk melléd feküdjenek Lehúzd õket akkor is Ha lelkük, szívük törik meg végül. Nincs mi visszatart. Gyûlölet, irigység, kapzsiság éget S égõ kezeiddel másokat égetsz Mártírként látszol, de hátad mögött a kés Csapdát állító halál képed Vigyorod másé, szemed lángja apad, Tested meghalt de lelked még szabad Tombolsz õrjöngsz a kínzó létért Vég nélkül futsz, vakon Nincs ahol rejtekre lelsz Kuporodsz, szûkölsz S számodra nincs más Csak a halál tomboló tüze, S tested elég, lelked elvész Tomboló süvítõ katlan nyeli el. Rajtad röhögnek, holtodban is tépnek Úgy érzed újra véged, Elapad a fényed Kihunysz, elemésztetsz Nincs senki aki éltetné emléked Hisz harcod, ropogásod egyetlené volt, Senkit sem érdekel, mindenkinek volt. Millió élet, millió év Várakozol Várakozol vakon és némán Arcodra nem emlékszel, nincs rég Szemed tükre elhalványult, rovar rágta szét. Érzések élednek Gyûlölet, kényszer, mohóság, megvetés Saját gondolataid cibálnak, tépnek szét S izzik, parázslik feledhetetlen képek sora Ennek nem lesz vége soha. A harc sosem véges Elindítja végtelenek sorát Üres, képtelen térben Gondolataid rombolnak végig A végtelenségig. Hangtalan némaság.
Valaki szól hozzád Szemed nyílik S pillantásra pillantás felel Nyugodt szavak hangzanak el: Álmodtál Csak egy új nap kezdõdik el pdf megnyitásához ajánljuk: Adobe Acrobat Reader
 Utolsó 25 hozzászólás
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned! Ha még nem regisztráltál, itt teheted meg: regisztráció
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
